Ahogy ígértem, el is kezdem szivárogtatni, miféle számok fognak rákerülni a Kedvenc altatódalaimra. Eredetileg persze az volt a tervem, hogy előzetesként próbatermi felvételeket is belinkelgetek, de ez sajnos nem fog menni. Azért a telefonnal felvett, nagyjából zajnak megfelelő dolgokra senki nem kíváncsi, inkább üljetek tűkön.
Az első, ami sorra kerül egy ősrégi ötlet. Valamikor két-három évvel ezelőtt már meg is valósítottuk egy fotókiállítás megnyitója alkalmából. Olyan jól sikerült, hogy azóta is tervezgetem a rögzítését. Hát most nyílt rá alkalom, sőt kicsit ez a szám adta az alapot, hogy pont most, pont így kéne megvalósítani ezt a felvételt.
Az Iron Maiden The Nomad című daláról van szó. Már az első meghallgatások egyikénél ott volt a fejemben, hogy a bevezetőben lévő szólógitár-témát valójában fuvolára írták. Csak ezt ők nem tudják. Ebből kiindulva alakulgatott több nekifutásból a dolog, végül olyannyira, hogy az ének teljsen ki is repült. Az eredeti dalból leginkább csak egy-két főtéma maradt meg, a többi a körbeszólózás nagyívű hagyománya által oldódik meg.
Meg attól, hogy Sütő Balázst (a Mongun trióból lehet ismerős) sikerült felkérnem a fuvolaszólam eljátszására. Rajta kívül két régebbi szívcsücsköm játszik a Madagaszkár messze van-ból - Bundi és Rambó úr.
Amíg nem valósul meg a sivatagi szellemek megidézése, addig sejtetésként megmutatom az eredeti változatot: